Csokonai - Mag�noss�ghoz		2005.01.05. 20:55
Csokonai Vit�z Mih�ly a magyar felvil�gosod�s irodalm�nak tal�n legkiemelked�bb k�lt�je �s kor�nak egyik legm�veltebb embere volt. Polg�ri sz�rmaz�sa k�zelebb hozta a n�phez, �t tudta �lni annak minden szenved�s�t, hiszen � maga is tapasztalta a mindennapi �let neh�zs�geit.Versei is k�zvetlens�get sug�roznak. L�r�j�nak cs�cspontj�t azok a k�ltem�nyek jelentik, amelyek a szerelmi csal�d�s hangulat�ban sz�lettek. Ezek azonban nem puszt�n a csal�dotts�gr�l sz�lnak, hiszen az ezekben le�rt gondok azel�tt is l�teztek a k�lt� �let�ben, de csak elhagyatotts�g�ban tudatosodott benne �let�nek rem�nytelen volta.Ebb�l a korszak�b�l sz�rmazik A Mag�noss�ghoz c�m� verse is, melyet Kisasszondon �rt.Ez a helys�gn�v a m�ben is megjelenik. A verset a megszem�lyes�tett Mag�noss�ghoz �rja, erre utal a c�m is.A m� 11 versszakb�l �ll, �s 4 egys�gre bonthat�: az els� versszakban a vershelyzetet adja meg, a 2-5. versszakban pedig a term�szetet �rja le.A 6-8. egys�gben megjelennek az �da m�faji saj�toss�gai, magasztosan besz�l a Mag�noss�gr�l. Az utols� 3 versszakban a hal�l, az elm�l�s jelenik meg, mint el�gikus von�s. A k�ltem�ny alapt�m�ja a beteg l�lek szomor�s�ga a mag�nyban.El�sz�r csak csendben belet�r�dik a sors�ba a k�lt�, k�s�bb szinte dics��ti a mag�nyt. Ebb�l l�thatjuk, hogy a l�lek nem t�rik meg teljesen, ez mutatja Csokonai er�ss�g�t az �let gondjaival szemben. A vers megsz�l�t�ssal kezd�dik, ez t�bbsz�r visszat�r a versben. Egy k�lt�i k�ppel indul a m�.Lefesti a t�jat, a sorok nyugalmat, csendet �rasztanak �s a term�szet b�k�s sz�ps�g�t mutatj�k be.Az 5. versszak v�g�n Csokonai le�rja a mag�ny jelenl�t�t a vil�gban, �s �gy gondolja, hogy csak az emberi sz�v lehet olyan mag�nyos, mint a mez�k.Ezut�n megpr�b�l szabadulni a szomor�s�gt�l, �s azt �rja, csak a mag�ny enyh�theti a sz�v f�jdalm�t �s elhagyatotts�g�t. �sszegy�jti a Mag�noss�g j� oldalait is: "csup�n te tetted naggy� az ollyan b�lcseket", vagyis ha egyed�l vagyunk, van id�nk gondolkodni, �s kiszakadhatunk a "nagyrav�gy�", "l�rm�s" vil�gb�l. A k�lt�n v�g�l m�gis eluralkodik a szomor�s�g, belet�r�dik a sors�ba �s a hal�lba.Az utols� sorokban utal arra, hogy a mag�ny mindig vele lesz, hal�la ut�n is ez fogja k�s�rni. A vers eg�sze megszem�lyes�t�s, �gy �r a Mag�noss�gr�l, mintha egy istens�ghez int�zn� szavait.A versszakok 8 sorosak, kereszt- �s p�rosr�mek tal�lhat�k benne: "ragadj el"-"ne hagyj el", "magadba"-"szavadba", "engemet"-"lelkemet".A sorokat sor�thajl�s, enjabement k�ti �ssze �s f�zi a verset szoros egys�gg�. Mint minden Csokonai -versnek, ennek is jellemz� saj�toss�ga a zeneis�g. A k�lt� m�veiben eddig megjelent k�nnyed j�t�koss�g hely�be most a m�lyen �t�rzett, emberileg megszenvedett, val�di l�ra l�pett.Csokonai magyar Rousseau akart lenni, �s sz�vesen l�tta mag�t az elhagyott, mag�nyos, �rz�keny sz�v szerep�ben.Ez azonban nem is volt annyira szerep, ink�bb keser� k�nyszer. Csokonai Vit�z Mih�ly gondolkod� k�lt� volt, tudatosan fejlesztette tov�bb a magyar k�lt�i hagyom�nyokat. Felismerte �s t�k�letes�tette a magyaros vers�temben rejl� zenei �s j�t�kos lehet�s�geket.A mag�nyoss�gnak, a term�szetes egyszer�s�g kultusz�nak gy�ny�r� eml�ket �ll�tott a Mag�noss�ghoz int�zett vers�ben, mely a magyar preromantika legszebb m�ve.

Csokonai - Estve		2005.01.05. 20:54
Iskolai dolgozatk�nt alkotja meg el�sz�r azt a le�r� k�ltem�nyt a szerz�, amelyet Harvey nyom�n, az � k�pi vil�g�t alkalmazva rajzol meg. A m� keletkez�st�rt�nete k�sz reg�ny. Vajon melyik sz�vegv�ltozat a hiteles? �s mikor sz�letet val�j�ban a vers? „A napnak hanyatlik t�nd�kl� hintaja…” kezdet� vers els� 32 sor�t, Az estve �gynevezett �ssz�veg�t egy alig tizenk�t �ves kiskamasz �rta. A k�lt� m�veinek kritikai kiad�sa 1785-b�l sz�rmaztatja a m� els� v�ltozat�t, �s 1794-re teszi a toldal�k sz�let�s�t. Ezen a szerz� m�g t�bbsz�r v�ltoztatott. Furcsa m�don, ahogy a k�ltem�ny ma napvil�got l�t, �gy Csokonai Vit�z Mih�ly sohase l�tta. Az estve els� 32 sora �rzelmes t�jrajz -hanyatl� nappal, harmattal, r�zs�kkal, zeng� mad�rk�kkal, szendered� �s m�g hangoskod� vadakkal, lengedez� szell�kkel, menyi illattal, gr�ci�kkal, a l�tez�s gy�ny�r�s�g�vel. Ez nem barokk l�tom�s, hanem rokok� idill, ami a kor legk�lt�ibb szavaib�l rakja �ssze, festi az estve k�p�t. Az estve, mint k�p ellent�teket foglal mag�ba. Szemben �ll a nappal �s az �j, a vil�goss�g �s a s�t�ts�g, az �brenl�t �s az alv�s. Ebben az �tmeneti id�szakban feld�sulnak ugyan a term�szeti sz�ps�gek, de a nappalt�l val� b�cs�z�s szomorg�-vid�m melank�li�val is tel�ti a t�jat. Az olvas� az embert�l h�bor�tatlan term�szetr�l olvashat, ahogy a madarak elcs�ndesednek, a farkasok nyugov�ra t�rnek. A m� t�jrajz�ban a r�szletrajz domin�l, de fontosak a sz�nek (t�nd�kl�, pir�lt, aranyos, barna) �s az akusztikus hat�sok. Az ut�bbiakat egyszerre szolg�lj�k a jelent�sek (harigcs�l, b�mb�l, suhog),a hangok sz�ne: l�gys�ga, m�lys�ge, magass�ga, az alliter�ci�k („balzsammal b�ztat�”, „Barlangj�ban bel�l b�mb�l”). Ez a h�rmas majd kett�s alliter�ci� k�l�n zenei egys�get alkot a k�ltem�nyben a „b” �s „m” hangok saj�tos zeng�s�vel. Csokonain�l minden a k�pteremt�s eszk�ze: sz�n, hang, mozg�s. A szineszt�zi�ban pedig illathat�sok elegyednek a term�szet muzsik�j�val. A szagl�s �rz�kter�let�t a sz�l sz�ll�totta t�voli illatok mozgatj�k meg. Sz�k�peivel is l�ttat�sra t�rekszik els�sorban. („Mosolyog a h�ves sz�rnyon j�r� estve” -szem�lyes�ti meg a napszakot. N�ha m�g a jelz�i is megszem�lyes�tenek: „vid�m melank�lia”.) Az estve pictur�ja rejtett film, nem csak �ll�k�p, hanem mozg�k�p is, sz�nes film, hangosfilm. Az �rz�kletes le�r�snak saj�tja a rokok� bens�s�gess�g is. Nem csup�n le�r� r�szeket tartalmaz a k�ltem�ny, hanem a szentenci�k sorozat�ban azokat a megjegyz�seket is, amelyek az olvas�t szembes�tik a pictur�val. A k�ltem�ny szerkezete �gy timpanont id�z fel az olvas�nak, vagyis h�rom r�szre tagolja a gondolatmenetet. El�sz�r arr�l van sz�, hogy az ember harm�ni�ban van a term�szettel, a m�sodik gondolategys�g az ember �s a term�szet konfliktus�t t�rja fel, a z�r�s ism�t „megengedi”, hogy az ember tal�lkozz�k a term�szettel, azonban a l�rai alany konfliktusa az emberis�ggel itt m�r nyilv�nval� a retorikus eredet� m�sodik szem�ly� megsz�l�t�s az intimit�s eszk�z�v� v�lik („Ah, ti csendes szell�k…” „K�ss�l m�g set�t �j”). A grammatikai r�teg is nyugalmat �raszt. Szinte kiz�r�lag mell�rendel� mondatokb�l �p�tkezik a versbesz�d. A p�ros, tiszta r�mek mondathat�rokat z�rnak. A hangulat megteremt�s�ben a ritmik�nak is fontos szerepe van. Az �temhangs�lyos, felez� tizenkettesek egyenletesen h�mp�ly�gnek a Csokonai �ltal oly nagyon kedvelt 3 sz�tagos �temekkel. (A hangs�lyos vers ritmus�t a hangs�lyos �s hangs�lytalan sz�tagok szab�lyos v�ltakoz�sa adja. A hangs�ly hangz�ss�gi m�lypontokt�l hat�rolt hangz�ss�gi cs�cs. F�hangs�lyt �s mell�khangs�lyt k�l�nb�ztet�nk meg. Az �tem hangs�lyt�l hangs�lyig terjed� sz�vegr�sz.) A term�szetrajz ut�n a m� hangulata megv�ltozik, v�ge az �h�tatos gy�ny�rk�d�snek. A rezzenetszer� finoms�gok, a l�gys�g, a kellemess�g ut�n kem�nyebben csattan a keser�s�g. A term�szeti sz�pet k�veti a t�rsadalmi-erk�lcsi r�t. Sz�mon k�ri, mi�rt tiporjuk k�t l�bbal a l�tez�s gy�ny�r� term�szeti rendj�t. A l�rai alanyt zavarj�k m�r a t�rsadalom v�get nem �r� probl�m�i, az emberek kev�lys�ge, f�sv�nys�ge, amellyel a vil�gban l�pten-nyomon �sszefuthatunk. A f�jdalom, a szomor�s�g ismeretlen a term�szeti k�rnyezetben, ilyen �rzelmek csup�n az emberekn�l ismeretesek, s itt m�r megel�legez�dik a k�s�bbi �les kontraszt. B�nat �s vigasz, szomor�s�g �s ennek old�d�sa teszi �rthet�v� a „vid�m melank�lia” jelz�s szerkezet ellentmond�s�t, a zsibbaszt� emberi g�rcs�k csak a term�szet „kies sz�ll�sai”-n engedhetnek fel. Az ember mintegy beront a term�szet cs�ndj�be, nyugalm�ba. A leny�g�z� k�psorba emberi k�z nyomainak l�tv�nya keveredik, �s megd�l a rend. A sz�ps�get elpuszt�totta a durvas�g, a k�z�ns�gess�g, az erk�lcs; a harm�ni�b�l diszharm�nia lett. Ez�rt az �llapot�rt a „b�dult emberi nem” a felel�s, elt�rt a term�szet t�rv�ny�t�l, szabad l�t�re „z�rb�k�t vert” tulajdon kez�re. A tov�bbi eszmefuttat�sban a k�zismert rousseau-i elv jelenik meg, amely megsz�ntette az �si egyenl�s�get. „Az enyim, a tied, mennyi l�rm�t sz�le Miolta a mi�nk nevezett el�le.” A m�ltat �gynevezett negat�v fest�s m�dszer�vel le�rva a korabeli t�rsadalom b�neit olvashatjuk. „Akit t�n tolvajj� a tolvaj vil�g tett, Mert gonosz erk�lccsel senki sem sz�letett.” E k�t sor Rousseau tabula rasa -tiszta lap- elm�let�t bizony�tja, miszerint az ember term�szet�n�l fogva j�. K�s�bbi sorok k�pet adnak a gazdagok szeg�nyek feletti hatalm�r�l. A befejez�s tulajdonk�ppen keser�, rezign�lt s�haj, az �si idill maradv�nya, a term�szet m�g �rvbe nem bocs�tott n�h�ny sz�ps�ge, az „arany holdvil�g”, az „�ltet� leveg�”… Ezeknek lett f�ldesura a t�rsadalomb�l sz�mkivetett, abban �lni nem tud� ember. Az utols� sorok �dai p�tosza azt hirdeti, hogy a term�szet szerint minden ember egyenl�. Az alkot� �d�i -Az estve is- ink�bb elegico �d�k. Rezign�ci� hatja �t �ket. Sok mindenben eleget tesznek a m�faj horatiusi szab�lyainak, de a megsz�l�tottat gyakorta fak�pn�l hagyj�k, mint ez a m� is. A vers h�dszerkezet�. A k�ltem�ny v�g�n id�zi a fel�t�st, ha nem is pontosan, csak jelent�sek, hangolatok r�v�n („�h �ldott term�szet…”). A h�d pill�rjei k�z�tt form�j�t tekintve ott van a horatiusi sentencia. A pill�rek tartj�k a rousseau-i gondolatvil�got is. Csokonai k�lt�szet�nek filozofikus t�m�i k�z�l a legnagyobb hangs�lyt tal�n a Rousseau-izmus kapta. A probl�ma, amellyel m�r a XIX. Sz�zad ember�nek is szembes�lni kell, a term�szet t�rv�nyei �s a term�szetellenesen �l� emberi t�rsadalom konfliktusa Egy k�ltem�ny jelent�se a befogad�s idej�t�l is f�gg. Egy-egy sz� gondolat k�r� asszociat�v gondolatokat rajzol az id�. Csokonai rousseau-i �lma sz�p akkor is, ha nem igen tudjuk elfelejteni? El�g „l�rm�t sz�le” a mi�nk is.

Csokonai - A tihanyi ekh�hoz (verselemz�s)		2005.01.05. 20:53
1803-ban �r�dott a k�ltem�ny. M�faja el�gia. B�natot, szomor�s�got, panaszt k�zvet�t� alkot�s, a t�rsadalomban �t�lt megpr�b�ltat�sok ut�n Csokonai a visszhanghoz int�zi foh�sz�t. T�le v�r rem�nyt, vigaszt, s azt, hogy a lelk�ben d�l� keser� �rzelmeket meghallgatja. A k�ltem�ny ind�t� verssora, zaklatotts�got tartalmaz; felki�lt�s, melyben a nyugtalans�got az „�” indulatsz� is fokozza. A szentimentalizmus jellegzetes k�p�t haszn�lja csal�d�sai, kudarcai k�zvet�t�s�re, hiszen a hold halov�ny f�nye mellett mondja el jajong� panasz�t. Negat�v �rt�ktartalm� jelz�i �s ig�i a l�lek ki�retts�g�re, f�sults�g�ra utal. („jajgat”, „s�r”, „elpusztul”, „mag�nos”, „�rva”) A sorv�gi �thajl�sok a keser� vigasztalans�got tov�bb fokozz�k. A 2. versszakban a l�rai �nelemz�s tov�bb folytat�dik, hiszen �lesen szembehelyezi mag�t azokkal, akiknek sorsa nem olyan m�ltatlan, mint az �v�. Erre utalnak �les �rt�kellent�tei. Figura etymologik�val hangs�lyozza k�ts�gbees�s�t, mindenr�l lemond� �llapot�t. A 3. versszak�t�l a 6.-ig panasz�radat�t r�szletezi, megrend�t� gondolatokban vall a k�z�letben elszenvedett s�relmeir�l, valamint mag�n�leti z�tonyra fut�s�r�l. S�lyos t�rsadalmi kritika tapasztalhat� ebben a gondolati egys�gben, melyben leleplezi az embert�rsak �rzelmi k�z�mb�ss�g�t. F�jdalmas t�ny sz�m�ra, hogy m�g a zordon erd�k �s a durva b�rcek is t�bb �rz�ssel rendelkeznek, mint saj�t embert�rsai. Bar�tai ellens�gg� v�l�s�t vallja meg �szint�n, majd �rzelmi k�ts�gbees�se tet�fok�n hangs�lyozza: „Nincsen sz�v az emberekbe…”. A nincsen sz� h�romszori ism�tl�se ennek a kifakad�snak a nyomat�kos�t�s�t szolg�lja. Mag�n�leti mag�ny�t is kifejez�sre juttatja 6. str�f�j�ban. Nagy lelki er�re vall, hogy a szak�t�s ut�n is elragadotts�ggal teli jelz�kkel illeti meg Lill�t, �s boldogtalans�g��rt nem a kor t�rsadalmi szok�sait, zsarnoki t�rv�nyeit hib�ztatja. Szeml�letes kifejez�eszk�zei, alliter�ci�i, tiran t�rv�ny, k�nok k�z�tt, melyek az alkot�s akusztikai hat�s�t emelik. A 7. versszakt�l a 10. versszakig a term�szet megnyugtat� mened�ke, b�k�je, oltalmaz� nyugalma ker�l az �br�zol�s k�z�ppontj�ba, �s a l�rai �n Rousseau-hoz hasonl�an szent mag�nyoss�gban szeretne �lni. Ennek a v�gyott, rem�lt �llapotnak a bemutat�sa �dai emelkedetts�g�, dics�r�, magasztal�, melyre a pozit�v �rt�ktartalm� k�lt�i jelz�k is utalnak. („b�lcs..”, „csendes”). Csokonai meger�s�ti, hogy a term�szetben v�lhat az ember teljes �rt�k� emberr� �s polg�rr�, igazi �rtelemmel, igazi �rtelemmel, b�lcsess�ggel csak itt tud �lni. A befejez�s a felvil�gosult k�lt� �ntudat�t, hit�t tartalmazza, b�zik abban, hogy a k�s�bbi korok, majd m�lt� elismer�sben, megbecs�l�sben �s tiszteletben r�szes�tik �t.

Csokonai - A rem�nyhez		2005.01.05. 20:46
A k�ltem�ny nem csup�n szerelmes vers. Az emberi l�t�lm�nyek sz�lesebb sk�l�j�t foglalja mag�ban a szerelemn�l. A rem�ny az alkot� �letfiloz�fi�j�nak k�zponti mot�vumai k�z�l val�. Ak�rcsak a boldogs�g- �s tud�sv�gy, a szellemi teljes�tm�nyekre val� t�rekv�s. A rem�ny ott van a felvil�gosod�s filoz�fi�j�nak kulcsszavai k�z�tt is. Rem�ny nincs rem�nytelens�g n�lk�l, ahogy a boldogs�g is boldogtalans�g f�nyt�r�seiben l�tszik legink�bb. A m� utols� n�gy sor�nak „csilingel� zenej�t�k�ban”, a trill�kban, Lil�kban ott van a rem�nyked�s. A vers z�r� akkordja olyan, mint a harangj�t�k, a csengetty��ria. A trochaikus lejt�s� sorok k�zel �llnak az �l�besz�dhez. A spondaiz�lt sorv�gek lelass�tj�k, panaszoss� teszik a versbesz�det. A dallam, amire �nekelj�k, f�jdalmas �s felett�bb kalandos sors�. Csakhogy abban a dalban nem szerelmi b�nat zokogott. Ez a „Musical Composito” Kossowits egyik magyar t�nca. A szerz� a Martinovics-p�rben lefogott Szuyovszky Menyh�rt gyerekeinek muzsikamestere volt. Ezt a dallamot Csokonai sz�vegei �ltett�k. Furcsa a vers invok�ci�ja. Egy pillanatig hihetn�nk, hogy a g�r�g mitol�gia istenasszony�hoz, Elpiszhez „foh�szkodik”. Az allegorikus rem�nys�g csak istens�gnek l�tsz�. Csak „t�nem�ny”, b�r �gi. Csokonai Rem�nye a megszem�lyes�tett l�lek�llapot, mit a boldogtalan teremt mag�nak. Sz�ps�ges �s kac�r. Nevetve cs�b�t, k�tes kedvet t�maszt, kecsegtet. L�nye �s az, amit tesz csupa ellentmond�s. A mell�rendel�sek laza asszoci�ci�s k�t�seivel �radnak a k�rd�sek, felki�lt�sok, a k�ts�gbees�s indulatai. Ez a l�rai monol�g olyan eleven, mintha p�rbesz�d lenne. Csak a m�sik f�l �ppen hallgat, �s egyre ink�bb Lilla-arca van. Ezt mutatja az els� versszak. Csokonai Rem�nye mindent az�rt adott, hogy legyen mit elvennie. Mindez a k�z�ps� k�t szakaszban jelenik meg. K�t ellent�tes vil�got jelen�t meg: az egyik �rt�ktel�tett, a m�sik �rt�kvesztett. Az els� tele van csupa pozit�v t�lt�s� sz�val (kert, n�rcisz, �ltet, patak, friss meleg, r�zsa, �r�m, sz�v). Egy „Jaj, de” ford�t ellent�tbe mindent. Egy ideig k�lt�nk szimmetri�kkal �l. „Kertem n�rcisokkal / V�gig �ltet�d…” „Jaj, de friss r�zs�im / Elhervadtanak…” A harmadik str�fa els� fel�ben m�g midig t�bbs�gben vannak a jelent�s �s hangulat r�v�n pozit�v t�lt�s� szavak, a boldogs�got �raszt� metaforikus k�pek a term�szet anyag�b�l sz�ve. De az ig�k �rt�kvesztett� teszik �ket. A friss r�zs�k „elhervadtanak”; a forr�sok „kisz�radtanak”; a tavasz „t�li b�ra v�lt”. A felt�teles m�d haszn�lat�val szomor�bb a s�v�rg�s, lebeg�bb a rem�nytelens�g. Az utols� k�pben ott a gy�ngykoszor�, a gy�ztes jutalm�nak archatipikus kifejez�se. A „Nem ir�gylen�m” sorban pedig ott a hit, hogy Lilla k�rp�tl�s lett volna minden�rt, aki nem adott versek�rt, a k�lt�i h�r�rt-n�v�rt. A negyedik str�fa visszat�r az allegorikus Rem�nyhez. Hal�lv�gy �s a szentimentalizmus „s�rhalom- k�lt�szet�nek” fordulatai is �tj�rj�k. Itt felt�nnek a szentimentalizmus sablonjai, de szenved�s�nek hitele van, s�hajainak val�s�gfedezete, elhissz�k, hogy teste f�ldbe, f�radt lelke �gbe „v�gy”. A negyedik versszak els� 12 sor�ban minden sz� rem�nytelens�get, szomor�s�got �raszt (kem�nys�g, k�ts�g, h�mtelen, kis�lt, kietlen, elh�gy, eltemet). Az utols� k�p azonban maga a boldogs�g volna, ha a legutols� sor nem mondana istenhozz�dot mindannak, ami rem�nys�g, sz�ps�g, �r�m, boldogs�g volt. A vers vizu�lis k�pe olyan, mint a k�ltem�ny �rzelmi sz�nk�pe. Az �rz�sek hull�mj�t�k�t id�zi. Rokok� cir�dak�nt szaladnak a sorok. A formai m�vess�g �s a j�t�koss�g m�g�tt ott van a kompoz�ci� klasszicista fegyelme, v�giggondolts�ga. �tgondolt a vers szerkezete is: az els� �s a negyedik szakasz tartalmi �s �rzelmi p�rhuzamot alkot. A k�zbaz�rt m�sodik �s harmadik str�fa pedig hangulati ellent�tet, �les kontrasztot fejez ki. Az �rzelmi gondolati tartalom ellent�tbe ker�l a k�ls� form�val. A hossz� str�f�k els� fel�ben 6-5 sz�tagos sorok v�ltakoznak. Ezt a szab�lyszer�s�get t�ri meg a 9. �s 11. sor: ezek az eddigi hat sz�tag helyett nyolcb�l �llnak. A 13. sorokt�l kezdve ism�t 6-5 sz�tagos sorok k�vetkeznek. A keresztr�mek n�gysoronk�nt v�ltj�k egym�st. A keresztr�mekben a ragr�mek uralma m�g nem d�lt meg. Csokonai vers�t neh�z a l�ra valamelyik m�faji skatuly�ba z�rni. A l�rai m�fajok kereszt�tj�n l�tezik. Nevezt�k m�r csupa zene el�gi�nak, �d�nak �s dalnak is. Hangneme szerint el�gikus, formai jegyei szerint �da a Rem�nyhez. De �se nem tan�t� jelleg� horatiusi �da, hanem a l�raibb, pindarosi. A legtal�l�bban elegico-�d�nak nevezhetj�k, egy m�sodlagos m�fajmegjel�l�s szerint dal. Panaszos, szerelmes �nek trill�iban a rem�nnyel.

Csokonai - A rem�nyhez		2005.01.05. 20:46
A k�ltem�ny nem csup�n szerelmes vers. Az emberi l�t�lm�nyek sz�lesebb sk�l�j�t foglalja mag�ban a szerelemn�l. A rem�ny az alkot� �letfiloz�fi�j�nak k�zponti mot�vumai k�z�l val�. Ak�rcsak a boldogs�g- �s tud�sv�gy, a szellemi teljes�tm�nyekre val� t�rekv�s. A rem�ny ott van a felvil�gosod�s filoz�fi�j�nak kulcsszavai k�z�tt is. Rem�ny nincs rem�nytelens�g n�lk�l, ahogy a boldogs�g is boldogtalans�g f�nyt�r�seiben l�tszik legink�bb. A m� utols� n�gy sor�nak „csilingel� zenej�t�k�ban”, a trill�kban, Lil�kban ott van a rem�nyked�s. A vers z�r� akkordja olyan, mint a harangj�t�k, a csengetty��ria. A trochaikus lejt�s� sorok k�zel �llnak az �l�besz�dhez. A spondaiz�lt sorv�gek lelass�tj�k, panaszoss� teszik a versbesz�det. A dallam, amire �nekelj�k, f�jdalmas �s felett�bb kalandos sors�. Csakhogy abban a dalban nem szerelmi b�nat zokogott. Ez a „Musical Composito” Kossowits egyik magyar t�nca. A szerz� a Martinovics-p�rben lefogott Szuyovszky Menyh�rt gyerekeinek muzsikamestere volt. Ezt a dallamot Csokonai sz�vegei �ltett�k. Furcsa a vers invok�ci�ja. Egy pillanatig hihetn�nk, hogy a g�r�g mitol�gia istenasszony�hoz, Elpiszhez „foh�szkodik”. Az allegorikus rem�nys�g csak istens�gnek l�tsz�. Csak „t�nem�ny”, b�r �gi. Csokonai Rem�nye a megszem�lyes�tett l�lek�llapot, mit a boldogtalan teremt mag�nak. Sz�ps�ges �s kac�r. Nevetve cs�b�t, k�tes kedvet t�maszt, kecsegtet. L�nye �s az, amit tesz csupa ellentmond�s. A mell�rendel�sek laza asszoci�ci�s k�t�seivel �radnak a k�rd�sek, felki�lt�sok, a k�ts�gbees�s indulatai. Ez a l�rai monol�g olyan eleven, mintha p�rbesz�d lenne. Csak a m�sik f�l �ppen hallgat, �s egyre ink�bb Lilla-arca van. Ezt mutatja az els� versszak. Csokonai Rem�nye mindent az�rt adott, hogy legyen mit elvennie. Mindez a k�z�ps� k�t szakaszban jelenik meg. K�t ellent�tes vil�got jelen�t meg: az egyik �rt�ktel�tett, a m�sik �rt�kvesztett. Az els� tele van csupa pozit�v t�lt�s� sz�val (kert, n�rcisz, �ltet, patak, friss meleg, r�zsa, �r�m, sz�v). Egy „Jaj, de” ford�t ellent�tbe mindent. Egy ideig k�lt�nk szimmetri�kkal �l. „Kertem n�rcisokkal / V�gig �ltet�d…” „Jaj, de friss r�zs�im / Elhervadtanak…” A harmadik str�fa els� fel�ben m�g midig t�bbs�gben vannak a jelent�s �s hangulat r�v�n pozit�v t�lt�s� szavak, a boldogs�got �raszt� metaforikus k�pek a term�szet anyag�b�l sz�ve. De az ig�k �rt�kvesztett� teszik �ket. A friss r�zs�k „elhervadtanak”; a forr�sok „kisz�radtanak”; a tavasz „t�li b�ra v�lt”. A felt�teles m�d haszn�lat�val szomor�bb a s�v�rg�s, lebeg�bb a rem�nytelens�g. Az utols� k�pben ott a gy�ngykoszor�, a gy�ztes jutalm�nak archatipikus kifejez�se. A „Nem ir�gylen�m” sorban pedig ott a hit, hogy Lilla k�rp�tl�s lett volna minden�rt, aki nem adott versek�rt, a k�lt�i h�r�rt-n�v�rt. A negyedik str�fa visszat�r az allegorikus Rem�nyhez. Hal�lv�gy �s a szentimentalizmus „s�rhalom- k�lt�szet�nek” fordulatai is �tj�rj�k. Itt felt�nnek a szentimentalizmus sablonjai, de szenved�s�nek hitele van, s�hajainak val�s�gfedezete, elhissz�k, hogy teste f�ldbe, f�radt lelke �gbe „v�gy”. A negyedik versszak els� 12 sor�ban minden sz� rem�nytelens�get, szomor�s�got �raszt (kem�nys�g, k�ts�g, h�mtelen, kis�lt, kietlen, elh�gy, eltemet). Az utols� k�p azonban maga a boldogs�g volna, ha a legutols� sor nem mondana istenhozz�dot mindannak, ami rem�nys�g, sz�ps�g, �r�m, boldogs�g volt. A vers vizu�lis k�pe olyan, mint a k�ltem�ny �rzelmi sz�nk�pe. Az �rz�sek hull�mj�t�k�t id�zi. Rokok� cir�dak�nt szaladnak a sorok. A formai m�vess�g �s a j�t�koss�g m�g�tt ott van a kompoz�ci� klasszicista fegyelme, v�giggondolts�ga. �tgondolt a vers szerkezete is: az els� �s a negyedik szakasz tartalmi �s �rzelmi p�rhuzamot alkot. A k�zbaz�rt m�sodik �s harmadik str�fa pedig hangulati ellent�tet, �les kontrasztot fejez ki. Az �rzelmi gondolati tartalom ellent�tbe ker�l a k�ls� form�val. A hossz� str�f�k els� fel�ben 6-5 sz�tagos sorok v�ltakoznak. Ezt a szab�lyszer�s�get t�ri meg a 9. �s 11. sor: ezek az eddigi hat sz�tag helyett nyolcb�l �llnak. A 13. sorokt�l kezdve ism�t 6-5 sz�tagos sorok k�vetkeznek. A keresztr�mek n�gysoronk�nt v�ltj�k egym�st. A keresztr�mekben a ragr�mek uralma m�g nem d�lt meg. Csokonai vers�t neh�z a l�ra valamelyik m�faji skatuly�ba z�rni. A l�rai m�fajok kereszt�tj�n l�tezik. Nevezt�k m�r csupa zene el�gi�nak, �d�nak �s dalnak is. Hangneme szerint el�gikus, formai jegyei szerint �da a Rem�nyhez. De �se nem tan�t� jelleg� horatiusi �da, hanem a l�raibb, pindarosi. A legtal�l�bban elegico-�d�nak nevezhetj�k, egy m�sodlagos m�fajmegjel�l�s szerint dal. Panaszos, szerelmes �nek trill�iban a rem�nnyel.