Balassi B�lint - Boriv�knak val�		2005.01.05. 20:40
A latin �s a magyar c�m m�s-m�s n�z�pontot ad a k�ltem�ny gondolatmenet�hez. Az In laudem verni temporis (A tavaszi id�k dics�ret�re) els�sorban mag�ra az �vszakra �s annak konvenci�ira h�vja fel a figyelmet. (�jra�led�s, kiny�l�s, fejl�d�s, ifj�s�g, sz�ps�g, �bred�s, fel�p�l�s, egym�sra tal�l�s, vil�goss�g; a term�szet �s az ember szoros kapcsolata) A boriv�knak val� ink�bb kordokument�ci�: a v�gv�ri �letm�dr�l, a vit�zekr�l, a legfontosabb t�rgyakr�l (fegyverek) �s a lovakr�l �r. A c�mben a bor sz� a Dion�szosz-kultuszra is utalhat, mely a renesz�nsz kult�r�ban ugyan�gy �jj��led, mint az antikvit�s egy�b mot�vumai. Balassi legh�resebb tavasz-�neke ez a m� �s a vit�zi �nekek mot�vumait is tartalmazza. P�nk�sd �nnep�t id�zi, mely a h�sv�t ut�ni 50. napot jel�li. Eredetileg arat�si �nnep volt, majd a sinai-hegyi t�rv�nyhoz�s eml�knapja lett. Nevezt�k hetek �nnep�nek is, mert 7*7 napra van h�sv�tt�l. A kereszt�nyek p�nk�sdkor a Szentl�lek elj�vetel�t �nneplik. A t�ma teh�t a term�szet �s az ember �r�mteli meg�jul�sa. A m� minden �rz�kter�letet megc�loz (f�leg a l�t�st �s a hall�st), �gy az �rz�ki renesz�nsz �let�r�m kifejez�d�se a legfontosabb �sszef�gg�se az embernek (a v�gv�ri vit�znek) a term�szettel val� harmonikus kapcsolata. A k�ltem�ny minden sora l�tv�nyt t�r el�nk, a vir�gz�sok, a j� szag� mez� a szagl�s �rz�kter�let�t c�lozz�k meg k�pzel�er�nk seg�ts�g�vel felid�zhetj�k a lovak v�gtat�s�t �s a vigad�st. A vil�g, amit Balassi megrajzolt az a renesz�nsz ember�let �r�m�nek lenyomata. A m�ben t�ls�lyban vannak a pozit�v jelz�k �s cselekv�sek; pl.: �ldott, sz�p, gy�ny�r�…A gondolatmenetben ugyan�gy panteizmus rejlik, mint az In landem konfidiorim-ban. (A v�gek dics�ret�re).(Panteizmus: Isten sz�tossza mag�t a term�szetben.) A k�lt�i megold�sok a jelz�haszn�latban, az ig�k megv�logat�s�ban, az id�szak metaforiz�l�s�ban, magszem�lyes�t�s�ben tetten �rhet�ek. Az alap metafora „k�plete”: a l�rai „�n” �s a l�rai „te” �r�mteli kapcsolata, melyben a „te” nem m�s, mint a p�nk�sdi id�szak, a tavasz. A versforma �temhangs�lyos, m�r megl�v� dallamra �r�dott 6/6; 6/6> 6/7 eloszt�s� sorokat tartalmaz. Az utols� sor �nnep�lyes b�v�l�se (szimmetriat�r�se) felh�vja a figyelmet a szakaszok z�r�s�ra. A bokorr�mek cseng�-bong� hangz�sai kieg�sz�tik a sz�veg egy�b hangeffektusait. A m� 5 szerkezeti egys�gre bonthat� fel. Az els� r�sz az els� versszak, ez a nyit� t�telmondat, egyben a p�rbesz�d kezdete, megsz�l�t�s, metaforateremt�s. A m�sodik egys�g a m�sodik str�f�t�l a negyedikig tart, ami a term�szetr�l �s a lovakr�l sz�l. A negyedik egys�g a hetedik versszak, ahol visszat�r a megsz�l�t�s. Az utols� r�sz a nyolcadik szakasz, a szentencia, erk�lcsi igazs�g kinyilv�n�t�sa. Teh�t 2.-8. str�fa a pictura, a term�szet le�r�sa. A m�ben k�vethet� anal�gi�k, p�rhuzamok, ellent�tek mind �p�tkez�, kiny�l�, be nem fejezett folyamatok, melyeknek kimenetele rem�nyt kelt�, pozit�v.